A követelésekre és a követelésjellegű más eszközökre (adott előlegek, kölcsönök, aktív időbeli elhatárolások) elszámolt értékvesztésre valamint a behajthatatlannak minősített követelések elszámolására a társasági adóban sajátos szabályok vonatkoznak. Az adóalap módosító tételekkel kapcsolatos rendező elvek:

• a követelésre a számvitelben (az adózás előtti eredmény terhére) elszámolt tárgyévi értékvesztés összegével meg kell növelni az adóalapot, mivel az adótörvény csak az abban rögzített módon ismeri el az értékvesztésként elszámolt összeget (hasonlóan az értékcsökkenés elszámolásának szabályaihoz). Az adótörvény által elismert értékvesztés összegével az adóalap csökkenthető.
• ha egy követelésről bebizonyosodik, hogy behajthatatlan (ennek fogalmát a számviteli törvény határozza meg - lásd lentebb) és emiatt annak könyvértéke az egyéb ráfordítások között elszámolásra kerül (hitelezési veszteség), azzal már nem kell megnövelni az adóalapot, azt az adótörvény is elismeri két eset kivételével: ha a behajthatatlanság oka elévülés vagy ha a követelést bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.
• ha egy követelés behajthatatlanná válik és a könyvekből kivezetésre kerül, akkor az ezzel kapcsolatos értékvesztés is megszüntetendő. Az értékvesztés visszaírása miatt a számvitelben egyéb bevételt kell elszámolni. Miután az adótörvény az értékvesztés képzése miatti ráfordítást nem ismeri el (a képzés évében meg kell növelni vele az adóalapot), így az értékvesztés megszüntetése miatt elszámolandó bevételt is mentesíti az adó alól, azaz az ilyen címen elszámolt bevételekkel az adóalap csökkenthető.

Behajthatatlan követelés: az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni,

f) amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget),

g) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan" nem járt eredménnyel,

h) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

i) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét megfelelő okiratokkal bizonyítani kell, azaz megfelelő dokumentációval kell rendelkezni róla és azt az adókötelezettség elévüléséig meg kell őrizni.

Az ilyen a jogcímen elszámolásra kerülő társasági adóalap csökkentő tételeket a 2010. évről készítendő bevallás 3. lapjának 15. sorában, az adóalap növelő tételeket pedig a 4. lap 6. 7. vagy 3. sorában kell feltüntetni.

Adóalap csökkentő tételek:

1. a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a már korábban erre a követelésre vonatkozóan elszámolt értékvesztés összege
2. a már korábban értékvesztett követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor az értékvesztés visszaírása miatt elszámolt bevétel, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés értéke
3. az esedékességet követő 365 napnál régebbi - behajthatatlannak nem minősített - követelés 20 százaléka, vagy az erre a követelésre a számvitelben elszámolt értékvesztés közül az, amelyik kisebb (azaz ezzel a szabállyal öt év alatt a problémás követelés összegével csökkenthető a társasági adóalap - ha a számvitelben is elszámolásra kerül az értékvesztés)
4. a behajthatatlannak minősített követeléssel összefüggésben a korábbi években adóalap növelőként elszámolt értékvesztés (amit még nem írtak vissza)
5. Ha a követelés elévült vagy bírósági úton nem érvényesíthető, akkor - a behajthatatlanság miatt (lásd 1. pont) - adóalap csökkentőként figyelembe vehető, de az adóalapot is meg kell növelni vele - nem a vállalkozási tevékenység érdekében elszámolt ráfordítás miatt - a korábbi években elszámolt értékvesztésből az adóévben adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt rész és az adóévben behajthatatlanság miatt elszámolt ráfordítás együttes összege

Adóalap növelő tételek:

1. Az adóévben követelésre a számvitelben elszámolt értékvesztés összege (4. lap 6. sor)
2. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő - kapcsolt vállalkozással szemben - elengedett követelés összege (4. lap 7. sor)
3. Azon behajthatatlannak minősített követelések, amelyek esetében a behajthatatlanság oka elévülés vagy a bíróság előtti érvényesíthetőség hiánya (4. lap 3. sor)